Vasile Voiculescu – Zahei, ​a vak

Az író a regény főhősét, Zaheit, mint egy karneváli, tarka pikareszkregényben, végigvezeti a kórházak, koldusok és prostituáltak világán; falvakon és fegyenctelepeken, a nagyvárosokat és templomokat benépesítő sokaságon. Ez a szelíd óriás, miközben azon fáradozik, hogy elveszett látását visszanyerje, olyan belső megvilágosodást él át, melynek révén a szakrális közelébe jut, amit azonban nem érhet el. Az író prózájából az elemi lét, az atavisztikus különösség rendkívül kifejező poézise árad. Páratlan szuggesztivitással volt képes a pallérozatlan, elmaradott elmék szellemi folyamatait követni.