Vilis Lācis – A ​halász fia

Vilis ​Lacist, a szovjet lett irodalom és közélet kiemelkedő egyéniségét, a Lenin-renddel háromszorosan kitüntetett írót jól ismeri a magyar olvasóközönség. Bár ezt a regényét még a harmincas években, tehát a polgári Lettországban s annak életéről írta, minthogy Lacis kitűnő író, a szociális mondanivaló semmit sem veszített erejéből.
A regény címszereplője – a halász fia –, Oskar Klava nem hős, hanem egyszerű, becsületes ember, esendő is, nagy terveinek megvalósítására nem mindig telik erejéből, s olykor – ha gazságot tapasztal – elkapja a szenvedély. A Riga környéki tengerpart, ahol a történet lejátszódik, csak a nyári hónapokban barátságos, egyébként zord, rideg táj. Lacis mégis meg tudja szerettetni az olvasóval. S megértjük Oskart, hogy miért nem tudja otthagyni szülőfaluját, miért vállalja inkább ott a harcot az újért, a halászok és a maga egyéni boldogságáért.
Az olvasó szinte észrevétlenül megszereti a regény főszereplőit, az egyszerű, erős és viharedzett halásznépet, megtanulja gyűlölni ellenségeiket, érdeklődik sorsuk újabb fordulatai iránt. Hozzájárul a történet érdekességéhez a környezet is, a kissé skandináv, kissé németes, kissé közép-európai jellegű lett világ, a zord, de mégis szép balti táj, az izgalmas és veszélyes halászkalandok, melyeknek Lacis művészi rajzát adja.
Bizonyos, hogy az író eddig megjelent művei után ez a regény is kedves olvasmánya lesz a magyar olvasóközönségnek.