Gerencsér Ferenc (szerk.) – Ki ​kicsoda a világirodalomban?

A szót: „világirodalom”, Goethe használta először, amikor felfedezte, hogy a nemzeti irodalmak fejlődése valamilyen új minőséget teremtett, valami általánosítható, egységes értéket, nevezetesen azt az irodalmat, amely az egész világ számára jelent, közöl, összegez valamit, amelyet az egész világ számára írnak, mert az egész emberiség számára hasznosítható a tartalma, amely az emberről szól, nemcsak egyetlen állam polgáráról.
Az irodalom temérdek művet hozott létre, Goethéig számolva 5-6ooo év alatt. A világirodalom azonban ennél lényegesen szűkebb fogalom, csak az tartozik bele, ami valóban egyetemes értékű, ami az egész világnak szól, az emberiség számára jelentős, mint alkotás és mint alkotó.